Köszöntöm a honlapomon!

Borkai Zsolt vagyok, Győr Megyei Jogú Város polgármestere.
Köszönöm, hogy ellátogatott weboldalamra és megtisztel figyelmével! A honlapon betekintést nyerhet munkámba, céljaimba, mindennapjaimba.

Jó böngészést kívánok!

A MOB közgyűlése támogatja a budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai közgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását.

 

A közgyűlés előbb megszavazta az alapszabály módosítását, majd Borkai Zsolt MOB-elnök az esemény elején felidézte a budapesti olimpia ügyében történt előrelépéseket azóta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly decemberben elfogadta az Agenda 2020 reformprogramot. Ezt követően felkérte Fekete Miklóst, a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi partnerének képviselőjét, hogy mutassa be a frissen elkészült megvalósíthatósági tanulmányt.

 

A szakember hangsúlyozta, az Agenda 2020-at megelőzően nem lett volna reális budapesti olimpiában gondolkodni, immár azonban megnyílt a lehetőség a közepes méretű világvárosok, így Budapest előtt is.

Dr. Bienerth Gusztáv szintén részt vett a közel 1300 oldalas tanulmány készítésében, melynek kapcsán elárulta: több ún. master plan készült, és a megfontolásra leginkább érdemes változatban Dél-Budapest szerepel központi helyszínként.

A gazdasági szakember hozzátette, az olimpia időpontjával kapcsolatban a július 19. és augusztus 4. közötti időszakra tesznek javaslatot, míg a paralimpia augusztus 21. és szeptember 1. között kerülne megrendezésre.

Finta Sándor, Budapest főépítésze kiemelte: „Az olimpiai terv teljes egészében Budapest olimpiától független közép- és hosszútávú fejlesztési terveihez igazodik, azokra épít. Így csökkenti a szükséges befektetés összegét, és biztosítja, hogy az olimpia segítse, gyorsítsa Budapest olimpiától független fejlesztési terveinek megvalósulását.”

 

Aláhúzta, az olimpiai terv figyelembe vette és igazodik az aktuális, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásainak magyarországi felhasználásához, épít annak eredményeire.

A PwC tanulmánya rávilágít: a számítások és elemzések egyértelműen alátámasztják, hogy Magyarország 2024-ben képes az olimpia megrendezésére, hogy Magyarországnak megéri olimpiát rendezni, és hogy Budapest esélyes pályázó a 2024-es olimpia megrendezésére.

Egyúttal arra a megállapításra jut, hogy a gazdasági számítások bizonyítják, az olimpia gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az olimpiával járó előnyök meghaladják a ráfordításokat. Az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, az olimpiához szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Az olimpia gazdasági hatásai – befektetések, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, költségvetési, háztartási (lakossági) és vállalati többletbevételek Magyarországon – az olimpiát megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években jelentkeznek, rövid és hosszú távon.

A tanulmány szerint az olimpia hét legfontosabb gazdasági előnye, amelyek az olimpiát megelőző években, az olimpia alatt, illetve az azt követő tíz éven belül jelentkeznek:

 

  • jelentős munkahelyteremtő hatás, több munkahely, több munkalehetőség Magyarországon – 2017 és 2025 között összesen mintegy 100 ezer munkahelyet hoz létre az olimpia, az éves átlag 2020 és 2024 között közel 19 ezer, a legmagasabb éves érték közel 40 ezerre becsülhető,
  • az állami költségvetés olimpiai bevételei rövid és hosszú távon mintegy 1100 milliárd forintra becsülhetőek,
  • gyorsabb gazdasági növekedés, nagyobb nemzeti jövedelem – az olimpiának köszönhető GDP-növekedés, a többlet értéke elérheti a 3 ezer milliárd forintot is, a legkiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékkal is meglökheti a GDP növekedését,
  • ebből a 3 ezer milliárd forintból a háztartások (lakosság) többletbevétele ezer milliárd, a vállalkozásoké 900 milliárd forintra tehető, az ezen felüli összeg az állami költségvetés bevétele (ld. fent),
  • megnövekedett turisztikai bevételek – ezek rövid és hosszú távon elérhetik a 130 milliárd forintot,
  • Magyarország versenyképességének növekedése,
  • uniós fejlesztési források még hatékonyabb felhasználása, elköltése,
  • az ország és Budapest ismertségének, jó hírének erősödése.

 

 

A tanulmány készítői „feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását.'

A közgyűlésen elhangzott, az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány készítésekor az volt a legfontosabb cél, hogy minimalizálják az olimpiával járó befektetéseket és maximalizálják a lehetséges hasznokat, előnyöket, a budapesti olimpia ugyanis így válik hosszú távon nyereségessé. Ehhez egy olyan olimpiai terv kellett, amely épít vidéki helyszínekre is, kiemelten kezeli az utóhasznosítás és fenntarthatóság kérdését, igazodik az ország-város olimpiától független fejlesztési terveihez, kihasználja azokat, és fokozottan számol a 2024-ben olimpiától függetlenül meglévő létesítményekkel, illetve ideiglenes létesítmények használatával.

Az olimpiai tervek készítésekor széleskörű szakmai párbeszédet valósítottak meg a szakemberek várostervezőkkel, a várostervezés és közlekedésfejlesztés kiemelt szakértőivel, sportági szakszövetségekkel, szakmai szervezetekkel. Ehhez járul hozzá a MOB által indított „Társadalmi párbeszéd az olimpiáért” program.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere a MOB közgyűlésén mondott beszédében nyomatékosította: nincs kétsége afelől, hogy a fővárosi közgyűlés június 23-án szintén támogatja a 2024-es budapesti olimpiapályázat szándéknyilatkozatának benyújtását.

A városvezető hangsúlyozta, Magyarország és Budapest a múltja, a jelene és a jövője miatt is rászolgálna a rendezésre, de akkor sem kell feladni a harcot, ha első alkalommal nem járunk sikerrel.

 

Az Olimpiai Védnöki Testület több tagja, valamint más felszólaló szakemberek ugyancsak a budapesti olimpia létjogosultságát hangsúlyozták, kiemelve: Magyarország és Budapest már önmagában a pályázásból profitálna, mely megállapítást más városok példáival támasztották alá.

Budapest városának és a Magyar Olimpiai Bizottságnak szeptember 15-ig kell szándéknyilatkozatban jeleznie a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, hogy megpályázza a 2024-es játékok rendezési jogát. A NOB a végső döntést 2017 szeptemberében hozza meg a házigazda kilétéről.

A közgyűlésen Éves teljesítmény-díjat vehetett át Miklós Edit alpesi síző a MOB Nők a sportban bizottságától.

 

Forrás: MOB.hu

  Nyomtatás Vissza
  Küldje tovább!